Az idegrendszer széles szalagrendszere

Egy-egy mozgatást sokszor csoportosan végeznek: az ilyen, adott ízület körül egy irányban mozgató izmokat nevezzük társizmoknak, más néven agonista vagy szinergista izmoknak.

Amikor ugyanazon ízület körül ellentétes működést fejtenek ki, akkor pedig ellenlábas vagy antagonista izmokról beszélünk. Nos, lássuk, a különféle szereppel leírható izmok miként dolgoznak váz-szerkezetekként, melyekkel terheket emelünk, nyomunk, húzunk és forgatunk.

kaiserpizzeria.hu általános művészeti portál

A vázrendszer elemei az izmokkal összekapcsolódva emelőkként is leírhatóak, s ez különösen a végtagváz elemeinél szemléletes — az emelőszerkezetek működését egyszerűen csak úgy vehetjük észre mint végtagmozgásokat. Az emelő egy egyszerű gép, mely lényegében egy egy ponton alátámasztott tengelyből kar áll. Az idegrendszer széles szalagrendszere tengelyére adott ponton erőt tudunk kifejteni, és a forgáspont alátámasztás körül elforgatva a tengelyt, egy terhet emelhetünk meg.

Az úgynevezett egyoldalú vagy egykarú emelő 3.

2.2. Az ízületek

Így működik például a talicska, a diótörő vagy az idegrendszer széles szalagrendszere csipesz. Az emberi csontvázban erre remek példa az állkapocsízület a rágóizommal és a halántéki izommal 4.

A rágóizom a járomívhez, a halántéki izom a halántékcsonthoz húzza a mandibulát, a bicepsz pedig a lapockához közelíti az orsócsontot. Ábra: Egyoldalú v. Ábra: Az állkapocsízület a rágóizommal és a halántékizommal egykarú emelőként működik Forrás: Wolfram Mathematica 5.

Search form

Ábra: A bicepsz és a tricepsz mint emelők A kétoldalú vagy kétkarú emelőben 6. Az emberi testben a háromfejű karizom is így működik 5. A tricepsz a lapockához illetve a felkarcsonthoz közelíti a singcsont hátulsó részét, miáltal a kart kinyújtja.

Megjegyzendő, hogy az angol nyelvű szakirodalom az emelőket klasszikusan másképp osztályozza, ám ez a típusú megkülönböztetés számunkra kevéssé használható. Ábra: Kétoldalú emelő 2.

Nagy erőkifejtés szüksége — a tollas izom Az izmok formája és hossza nem közömbös az erőkifejtés szempontjából. A különféle nagyságú és alakú izmok egymáshoz viszonyított erőkifejtéséről általánosan elmondható az, hogy a rövidebb és szélesebb izmok erősebbek, de kisebb kontrakciót tudnak végezni azaz rövidebb úton mozgatnakmint a hosszabb és vékonyabb izmok, természetesen ugyanolyan izomtérfogatot és leadott munkát tekintve.

A szervezetünkben vannak olyan régiók, melyek elrendezésüknél fogva viszonylag nagy erőkifejtést igényelnek: ilyen helyeken érdemes rövid izmokat használni.

Így viszont előáll az a probléma, hogy adott csonthosszhoz és erőkarhoz adott hosszúságú izmot lehet úgy illeszteni, hogy az inak hosszát is optimalizálva, megfelelő erőkifejtés történjen.

Nos, a problémára a természetnek van egy ügyes megoldása, ezt pedig úgy hívják, hogy tollas izom, szakkifejezéssel musculus pennatus 7.

KISS szindróma = a ferde/aszimmetrikus gyerek

A tollas izomban az izmon belül egy inas lemez aponeurosis fut, és ehhez rögzülnek oldalról az izomrostok. Így az anatómiai elrendezést tekintve optimális nagyságú izom foglalhat helyet a rendszerben, miközben rövid izomrostjai által az idegrendszer széles szalagrendszere erőt tud kifejteni, mint ha orsó alakú izom lenne.

Az emberi szervezetben ilyen izom például a musculus gastrocnemius lábikraizom vagy vádli; 8. Eme izmoknak meglehetősen nagy erőt kell kifejteniük, miközben a testet a lábujjakra emelik a sarokcsonton tapadva, de még inkább futáskor lábikraizomvagy pedig kifeszítik a kart a könyökízület külső oldala mentén tricepsz.

Tollas izmokat megtalálhatunk még másutt is, mint például a deltaizomban, a combban, a lábszárban, vagy az ujjmozgató izmok között.

Az igazsághoz hozzátartozik viszont az is, hogy a tollas izmok a nagy erőkifejtés képessége mellett rendelkeznek egy hátránnyal is. Mivel az izomrostok a mozgatási iránnyal nem párhuzamosan állnak mint az orsó alakú izmokbanaz összehúzódási erejük vektorának oldalirányú komponense nem fej parazita a húzás során.

2. A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége

Ez a veszteség nagyjából az erőkifejtési iránnyal bezárt szög koszinuszával egyenlő — pl. A kép egyébként ennél összetettebb, mert az erőkifejtés során változik a tollas izom geometriai elrendeződése, azaz az előbb említett szög is.

Hasonló automata sebességváltó mechanizmust írtak le a lábfej-lábujjak vonatkozásában, melyek szerkezeti elrendeződésüknél fogva optimalizálják a boka mint forgatáspont körül mozgató feszítőizmok erőleadását a talajra támaszkodó területre, ezzel segítve a földet érés és az elrugaszkodás közötti eltérő erőátvitel-igények kielégítését Carrier et al.

• Műtéti megoldások, műtéti technikák traumás eredetű agy- és gerincvelő sérültek ellátásában.
• KISS szindróma = a ferde/aszimmetrikus gyerek | MD Henrik Szőke

Ábra: A tollas izmok szerkezete. Ábra: A lábikraizom egy kéttollú izom Forrás: Wikipaedia. By Dr.

2.1. Izmok és inak

Az ízületek A sportolás, különösen a versenyszerű sportolás egy kulcsfontosságú tényezője az ízületek épségének fenntartása. Mivel a terhelések növekedésével ezt megvalósítani nem egyszerű, a versenyzés egyik potenciálisan nagy veszélye éppen az, hogy túlzottan igénybe veszi, nemegyszer sajnos tönkreteszi az ízületeket.

Az alábbiakban igyekszünk majd némileg elmélyülni a főbb ízületek felépítésének a megismerésében. Általánosságban fontos ismerni azt, hogy milyen főbb részekből áll egy ízület, milyen feladataik vannak az egyes részeknek, miért és hogyan sérülhetnek meg ezek, és milyen gyógyulási folyamattal néz szembe az, aki ízületi sérüléseket szenved.