Drotfereg ellen
Tartalom
A termesztett növények számának csökkenésével, illetve a talajfertőtlenítő szerek használatának visszaszorulásával a pattanóbogarak és azok lárvái, a drótférgek minden eddiginél jobban felszaporodnak.
Ezek a kártevők különösen jól érzik magukat a búza-kukorica-napraforgó vetésváltásban, közepesen kötött és kötött talajokon. A drótféreglárvák a talaj melegedésével a felszín drotfereg ellen vándorolnak, és legnagyobb tömegben pont a napraforgó, kukorica, szója vetésének időszakában jelennek meg… És ha már megjelentek, akkor táplálkozni is akarnak.
A csírázó magot, szemet furkálják, vagy a kibújó rügyecskét, gyököcskét rágják, odvasítják, amivel a kórokozóknak is kaput nyitnak.
A korai károsítás szinte észrevétlen marad, így sokan a vetőmagra fogják, hogy nem megfelelő csírázási eréllyel rendelkezett — de csak félreértik a tüneteket. A szikleveles, egy-két lombleveles állapotban a növények hervadása, pusztulása jelzi a drótféreg okozta károsulásukat.
Utóbbi esetében a védekezés nélküli vetés után már csak az újravetés — talajfertőtlenítővel együtt — jelent alternatívát. A talafertőtlenítés kockázatokkal is jár, mert egyes hatóanyagok a számunkra hasznos földigilisztákat is elpusztítja.
A földigiliszták a talaj termőképességének drotfereg ellen fenntartásában nélkülözhetetlenek. Hiányukban a termésátlagok folyamatosan csökkenni fognak. Ezt a folyamatot drága pénzen, hektáronként akár több tízezer forintos költséggel megállíthatjuk, de egyszerűbb megkímélni a földigiliszták életét.