Milyen férgek vannak az emberi kromoszómában

Fodor András Olvasóim számára talán nem újság, hogy meghatározták az ember genetikai anyagában, DNS-ében az azt felépítő építőelemek nukleotidok 97 százalékának sorrendjét szaknyelven: szekvenciáját.

E cikkemben egy évvel ezelőtti írásom A biológusok Apollo-programja folytatására vállalkozom. Akkor elmondtam, hogy az ember genetikai anyagát alkotó építőelemek sorrendjének meghatározása — az úgynevezett HUGO humán genom -program — az emberiség legnagyobb vállalkozása a biológia területén, amely jelentőségében és költségeiben egy bolygó meghódításának programjához hasonlítható.

Férgek, kukacok az élő testben...

Miként a bolygó meghódításának előzménye a mellékbolygók meghódítása, így a HUGO előzménye is egy mikroszkopikus méretű állat, a milyen férgek vannak az emberi kromoszómában genetikai anyagának feltárása volt. Fonalférgekből több százezer faj van, mindegyiknek más a neve. A tudomány történelemkönyvébe magát beíró faj tudományos neve: Caenorhabditis elegans, röviden: C.

Ez a munka decemberére fejeződött be. Pedig megtörtént: a HUGO-program sikeresen befejeződött.

A genetikai térkép az emberi élet kőtáblája? | Magyar Nemzet

Géntérkép, genetikai térkép vagy az élet könyve? Mindjárt az elején tegyünk helyére egy félrevezető fogalmat: nem géntérkép az, ami elkészült.

Létrehozva: Amelyik faj nem parazita, például az ember, annak biztos van parazitája, amik a náluk fejlettebb szervezetből húznak hasznot. Ilyenek a parazita férgek is

A genetikaitérkép-készítés során öröklődő tulajdonságokért felelős gének egymástól való relatív távolságát határozzuk meg klasszikus genetikai kísérletekkel a kromoszómán. A genetikai térképezésnek nem feltétele, hogy az illető gént biokémiailag ismerjük.

Egy mikroba például plazmidokban teszi ezt, azaz egy ilyen mikroba meg szekvenálásaa plazmidok szekvenciáinak megismerését is jelenti egyben. A gerincesekmint az emberis hordoz többletinformációt, a mitokondriumábanamit azonban nem tekintenek az emberi genom részének.

Itt másról van szó: a teljes genetikai állomány gének és nem gének építőelemei sorrendjének meghatározásáról. Az új eredmény költői túlzás nélkül nevezhető az élet könyvének. Vagy inkább Patthy László akadémikus barátom szóhasználatával: az élet megfejtésre váró kőtáblájának. Amelynek szövegében most a betűk sorrendjét állapították meg. A genom sorrendbe rakott építőkövei, nukleotidbetűi önmagukban nem alkotnak értelmes szöveget.

A genetikai térkép az emberi élet kőtáblája?

Inkább pontosan reprodukált betűhalmazhoz hasonlíthatóak. A kőtábla olvasása a HUGO-program, megfejtése a funkcionális genomika feladata. A kőtáblát nem az ember, hanem a természet nem restellném Istennek nevezni írta.

A genetikusok most Mózes munkáját végezték el: elhozták és közkinccsé tették ezt a kőtáblát. Bárki olvashatja. Már aki tud olvasni. A megfejtés feladata azonban előttünk áll.

Humán genom

A tudományterület, ami ezzel foglalkozik, a századvég újszülöttje, s feltehetőleg a jövő század óriása. A molekuláris genetika és az informatika házasságából született. Neve: funkcionális geno-mika. A biológusok Apollo-programjának milyen férgek vannak az emberi kromoszómában ben hárommilliárd dollárra becsülték, mondván: hárommilliárd nukleotidból áll az emberi genom; ahány nukleotid, annyi dollár; minden egyes nukleotid pozíciójának meghatározása egy dollárba kerül majd.

Ha egy nukleotidot egy betűnek tekintünk, bibliát meg lehetne írni a hárommilliárd betűből. Kezdetben azt hittük: ez az összeg kevés lesz.

Genom – Wikipédia

Ám végül a tervezett költségek fele megmaradt; egy nukleotid pozíciójának meghatározása előbb 18 dollárcentre, majd egy centre csökkent. Minek köszönhető ez?

• A férgeket előkészítő készítmények, amelyek megölik őket
• Kromoszómák[ szerkesztés ] A humán genom 46 kromoszómából áll, melyeknek mindegyike több ezer gént és intergénikus szakaszt tartalmaz.
• Férgek, kukacok az élő testben - HáziPatika
• Kerekféreg megtermékenyítetlen kezelés

Alighanem a versenyhelyzetnek. Azután kelas nemathelminthes az amerikai magánszférából versenytárs érkezett: a Celera Genomics.

Tartalomjegyzék

Ez újabb versenyt indukált. Az összetört DNS-darabok építő-kősorrendjét meghatározó, majd a DNS-darabokat sorrendbe rakó és illesztő robotokat gyártó cégek a PE Biosystems és az Amersham Pharmacia Biotech vállalatok keltek versenyre, hogy olyan csodakomputereket készítsenek, melyek sci-fi regénybe illő sebességgel tudnak dolgozni.

Két munkacsoport: kétféle stratégia. A mérkőzés mégis döntetlenre végződött. A John Sulston barátom vezette munkacsoport a Cambridge környéki Sanger Centerben olyan tudományos stratégiával dolgozik, amellyel a genetikai anyagot egymást átfedő darabokra tördelik, és az egymáshoz illeszthető darabokat, mint a dominót, kirakják, egészen addig, míg további hozzáilleszthető darab már nincs. Így létrejön egy alakzat.

Az emberi DNS-ből 23 ilyen alakzat rakható ki. Mindegyikben egy DNS-molekula. Az átfedő darabokat kromoszómákhoz rendelték.

Végül a 23 DNS-molekula-építőkő nukleotid sorrendjét határozták meg. Tekintsünk el annak részletezésétől, hogy hogyan csinálták. Minden egyes DNS-darabot megsokszoroztak, klónoztak: baktérium- vagy élesztősejtekben felszaporították, majd visszanyerték őket.

Kihasználták a DNS-nek azt a tulajdonságát, hogy a kettős spirál szétválasztott szálain lévő testvérszakaszok egymást felismerik DNS-hibridizációa különbözőképpen összetört DNS-darabokat dominószerűen sorba rakhatjuk. Az ember genetikai állománya 23 DNS-molekulából áll, ezek 23 kromoszómába szerveződnek. A dominókirakós módszerrel mind a 23 emberi kromoszómát ki lehetett rakni DNS-darabkákból. Ezt hívjuk fizikai kromoszóma-térképezésnek.

Ezzel szemben a Celera iparosai fütyültek a kromoszómákra. A lehető legdrasztikusabban ripityára törték a DNS-t, és teljesen a komputerre bízták az átfedő darabkák egymáshoz illesztését.

De a tudomány iránytűje elég volt ahhoz, hogy ne tévedjenek el a járatlan úton — ahogy a ma élő legnagyobb genetikus, Rédei György megfogalmazta. Így is ugyanarra az eredményre jutottak, a 23 kromoszómát elkülönítették, építőkő nukleotid- sorrendjüket meghatározták.

Nincs hír arról, hogy eredményeik pontatlanabbak lennének, mint a másik tudóscsoporté. Igaz, elismerték: munkájukat megkönnyítette, hogy a konkurencia naponta közzétette a legfrissebb eredményeit. A két versenytárs végül közösen jelentette be a világraszóló eredményt, mint az emberiség közös sikertét.

Példátlan és felemelő esemény ez a tudomány történetében! Maradt azért három évre való aprómunka elég, ha a genomnak nemcsak 97, hanem 99,9 százalékát meg akarjuk ismerni.

Megoldhatatlannak látszó feladat: az ember genetikai anyagának legrakoncátlanabb szerencsére kicsiny része nem hajlandó sem baktérium- sem élesztősejtben szaporodni. Fel lehet vajon ezeket kellő mennyiségben szaporítani? Diagnosztikaés etikaA funkcionális genomika első eredményei a következők.

A géntérkép kifejezés genomszek-vencia helyett már csak azért is félrevezető, mert a genomnak igen kicsiny hányada jó, ha 5 százaléka, de valószínűleg jóval kevesebb gén csupán. A többi, ún. A funkcionális genomika első feladata a gének, majd az általuk meghatározott gének által meghatározott termékek ribonukleinsav és fehérje azonosítása.

Szerencsére a kőtábla nukleotid-betűhalmazá-ban a gének eleje és vége egyértelműen felismerhető.

Az apák epigenetikai információi is átkerülnek az utódokba

Eddig 38 ezer emberi gént azonosítottak. A végleges szám ezer körüli lesz. Összehasonlításul: a fonalféregnek 19 génje van.