Ormanyos fereg

A gyűrűsférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

Ezek ormanyos fereg, de lapos és széles testükről ismerhetők meg. A test a szemeket viselő szívókorongban végződik.

Állkapocsnélküli garatjukat ormányként tudják kiölteni. A Glossosiphonia Johnson Clepsine férgek gyógyszere 6 éves gyermeken különféle fajait találjuk vízinövények levelein és kövek alsó felén.

A gyűrűsférgek

Barnás, sárgás vagy fehéres színűek s arról ismerhetjük meg legkönnyebben, hogy azonnal tekercsbe csavarodnak, ha levesszük a tárgyról s egyúttal oldalukat a has felé kissé be is hajtják. Ezek az állatok különös gondot fordítanak az ivadék ápolására.

Tojásukat hasukon tartják s a kikelt ivadék is, még hosszú időn át az anya hasa alatt ormanyos fereg. Nagyon kedves és vonzalmas játékot szemlélünk végig, ha a hátsó testvégével odaszívódott anyát az üvegen keresztül hasa felől szemléljük, amint az 10—15 magzatját, mint kotló az alája menekült csirkéket melengeti és ormanyos fereg szellőzteti.

A fiatalok egyelőre maguktól nem hagyják ott az anya testét, sőt ha vigyázattal levesszük onnan és az anya közelében hagyjuk, mindjárt visszavonulnak rejtekhelyükre.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

Glossosiphonia complanata L. Az ormányos piócák alsóbbrendű állatokból táplálkoznak, így példának okáért a csigapióca, Glossosiphonia complanata L. Helobdella stagnalis L.

A Csillagok Háborúja 8 olyan teremtménye, melyekhez valós állatok adták az ötletet - Ecolounge

Sajátságos dolog, hogy Közép-Amerikában vérszipónak egyik ormányospiócát, a Haementeria officinalis de Filippi mexicana — használják. Ennek ormánya annyira éles és hegyes, hogy vele az emberi bőrt egész könnyen átfúrja.

Háziállat Magazin Az ormányos medve Nasua nasua Az ormányos medve nem szereti a ketrecet, általában pórázon tartják, mint a kutyákat. Igénytelen, mindenevő, egyedül a hálóhelyére kényes.

Ormányos pióca a rájapióca, Pontobdella muricata L. Pontobdella muricata L.

Navigációs menü

Apáthy hagyatékának egyik színes rajza után. Ez az állat hatalmas szívókorongjáró és bibircses testéről nevezetes. Színe zöldesszürke.

Különlegesen a rájákat szokta megtámadni. A fogságban igen lomha, érzéketlen állatként viselkedik.

Galandféreg

Erős izmai lehetővé teszik azt, hogy hátsó tapadókorongjával magát a sziklára erősítve, a vízbe kinyúljék, mint ahogy az mellékelt művészi ábránkon látszik. Legszívesebben azonban függeszkedni szeret a köveken, miközben fejét marmota módjára a hasára hajtja.

Minden, amit a kedvenceink helyes táplálásáról tudni kell

Jogtalanságot követnénk el, ha a lomhaságot bűnéül rónók fel. A ráják is arról nevezetesek, hogy nappal mozdulatlanul feküsznek a tengerfenéken, és ha a szürkület megérkezik, csak akkor mozognak elevenen.

Valószínű, hogy a rájapióca is este hasonlóan eleven. A mi édesvizeinkben is él egy hasonló halveszedelem, az ú. Halpióca, Piscicola geometra L 3.

A Csillagok Háborúja 8 olyan teremtménye, melyekhez valós állatok adták az ötletet

Halpiócák a keszegen, Szegeden készült fénykép alapján. Gelei fölvétele. Ez az állat szép, tarkás rajzolatáról és fonal módjára megnyúlt testéről nevezetes. Szászerű testével a vizinövények vékony, gyöngéd szárait utánozza. Nagy talpi tapadókorongjával a vízben, legszívesebben növényi szárak közé megtelepedve és mereven kinyújtózva, teljesen növényi szálhoz válik hasonlóvá. Tarkázata a fodros tükörtől levetítődő árnyékkülönbözetekbe nagyszerűen beleillik.

Az arra úszkáló hal észre sem veszi a mozdulatlan állatot s így gyanútlanul érintkezik vele.

A pióca erre hirtelen ráveti magát s nagy talpi korongjával a következő pillanatban a hal bőrén terem. Néha egy-egy pontyon vagy keszegen 8—10 piócát is találunk, a lomhán a víz fenekére vagy parti gyökérzet közé húzódó harcsán pedig egyenesen hemzsegnek a halpiócák.

Tartalomjegyzék

Nehogy a halpióca a szúrásaitól megriadt hal száguldása közben leszakadjon a hal bőréről, mindig úgy helyezkedik el, hogy talpkorongját valahol a gazda feje felől szívja az állatra, vékony testével pedig a hal farka felé tekint s így a tovaúszó állatra rásímul.

Mellékelt 3.

Tavainkra ezek a halpiócák a halgazdaság szempontjából nagy veszedelmet jelentenek. Az ellenük való védekezésre nincs más mód, minthogy a tenyészetre ormanyos fereg halivadékot az elhelyezés előtt darabról-darabra vizsgáljuk át, nehogy halpióca kerüljön be velük a tóba, másrészt pedig az, hogy a tavakat időnként eresszék le és szárítsuk ki, hogy az esetleg vízimadarak segítségével mégis odatelepített piócák ilyenképpen kipusztuljanak.