Szarvasmarha szalagféreg, mint az emberekre veszélyes
Tartalom
Az itt megjelentetett anyagok a szerző saját tulajdonát képező szellemi termékek, melyek nyilvános felhasználásához pl. Borsókakór Előbbi bejegyzésünkben arról írtunk, hogy a szarvasmarhákat megtámadó paraziták milyen súlyos betegséget, akár elhullást, de a téteménycsökkenés miatt mindig jelentős gazdasági veszteséget okoznak.
Szarvasmarha és sertéshús életciklusa
Szót ejtettünk néhány olyan parazitáról, melyek főleg a borjak hasmenésének fellépésében orsóférgesség, coccidiosis, cryptosporidiosis játszanak szerepet. Ezúttal két súlyos férgesség okozta fertőzést a szarvasmarha borsókakórja és a májmételykórazok megelőzésének lehetőségét és a bántalmak orvoslását fogjuk ismertetni. Ő ezen sem vette észre, hogy beteg lett volna.
Széles szalag gyakran válik a vérszegénység - vérszegénység miatt. Ez annak köszönhető, hogy a parazita elnyeli a vasat, a B-vitaminokat, ezek a vörösvérsejtek kialakulásában szerepet játszanak.
Az eddig leadott vágómarhái és borjak esetében ezt a betegséget még sohasem állapították meg az állományában a vágás során. Több kérdést is felvetett, nevezetesen, hogy mi okozza, és hogyan lehet élő állaton megállapítani a borsókakórt, miként lehet megelőzni vagy orvosolni, és a többi szarvasmarhákra is jelent-e ez fertőzésveszélyt.
A továbbiakban ezt az állatra és emberre is súlyos veszélyt jelentő zoonózis! A szarvasmarha-borsóka Cysticercus bovis az ember Taenia saginata nevű galandféreg lárvális alakja borsószerű hólyagok formájában.
Bélférgek, bélférgesség
A fertőzés az ember bélsarával szennyezett takarmány vagy fű árokparton stb. Tehát oly módon következik be a fertőzés, hogy a szarvasmarha felveszi a galandférges ember székletével szétszóródott petéket, melyek bejutnak az állat mint az emberekre veszélyes, majd a petéből szabaddá váló lárvaforma vándorolni kezd a szervezetben. Ha eközben olyan helyre kerül, ami neki megfelel leggyakrabban a rágóizmokban, a nyelvben, a gégeizmokban, a szívizombanmegtelepszik, és jellegzetes mm hosszú ovális hólyaggá, borsókává fejlődik.
Így jön létre a szarvasmarha-borsóka borsókakór. Bár a borsókák kedvenc megtelepedési helyei az izmok, megtelepedhetnek az agyvelőben, de akár a szemben is. Amikor az ember a borsókás húst elfogyasztja megfelelő sütés-főzés stb.
Bélféreg, Bélférgesség - Betegségek | Budai Egészségközpont
Franciaországban például 1 százalékos, az akkori NDK-ban ugyanennyi, Jugoszláviában pedig 3,2 százalékos volt. Ami pedig a hazai húsvizsgálati adatokat jelenti pl. Ezek az izmokban, olykor a zsigerekben kisebb-nagyobb mennyiségben előforduló lárvák, általában gömbölyűek vagy oválisak, amint a képen is jól láthatjuk.
A kifejlett lárvák átmérője mm, de egyes példányok akár 15 mm hosszúságúak is lehetnek. A szarvasmarha borsókakórjának kifejlődéséhez kb. A borsókás hús emberi fogyasztásra csak megfelelő hőkezeléssel tehető alkalmassá.
Ennek során a húst legalább 80 °C-ra fel kell melegíteni, hogy a borsókák elveszítsék a fertőzőképességüket. A tapasztalatok szerint nemcsak a hús sütésével, főzésével lehet elpusztítani a borsókákat, de oly módon is, ha azokat kéthetes időtartamra mínusz 10 °C-os hőmérsékletnek tesszük ki. A kórhatározás élő állat esetében nem lehetséges, ugyanis a fertőzött állat nem mutat klinikai tüneteket. A fertőzöttség megállapítása csak húsvizsgálattal vagy az állat boncolása során történhet.
Ennek során főként a már említett predilekciós helyeken megtalálhatók a szer mm nagyságú borsókák a mikroszkópos vizsgálat során.
Halálos kórokozó rókákból [origo] Cikkünkben erről a "titokzatos" betegség, az ún. A rókák bélrendszerében élő, embernél súlyos májkárosodást okozó élősködőt, az Echinococcus multilocularis galandférget az Alpokban már évtizedek óta ismerik, vagyis szó sincs új keletű kórokozóról. Csupán Magyarországon számít annak: a Fertő-tó környékén csak néhány évvel ezelőtt ütötte fel fejét. Az apró élősködő teste egységből, ún.
Miután pedig a borsókakór megállapítása élő állaton nem lehetséges, az állat gyógykezelésére sincsen lehetőség. A fertőzés módjából pedig azt is láthatjuk, hogy egyik állat a másiktól nem kaphatja el szarvasmarha szalagféreg fertőzést, hiszen ahhoz, hogy a borsókák a szarvasmarhában kifejlődhessenek, az állatnak fel kell vennie a galandférgekkel fertőzött ember bélsarával ürülő petéket.
szarvasmarha galandféreg
VÉDEKEZÉS A bántalom elleni védekezés során a legfontosabb, hogy a szarvasmarhák ne férhessenek hozzá emberi ürülékkel szennyezett takarmányhoz, ivóvízhez, fűféléhez stb.
A borsókakórt és ezzel kapcsolatban az emberi galandférgességet az általános higiéniai viszonyok javításával, a gondos vágóhídi húsvizsgálattal, illetve a borsókakórra gyanús húsok megfelelő mint az emberekre veszélyes lehet megelőzni.
Adott kérdés kapcsán megjegyzem, hogy a húsdaráló 1,5 mm-es nyílásain egyes skolexek még épségben átpréselődhetnek.
Ezernél is mint az emberekre veszélyes ízből áll. A petékkel telt szelvények kb. A petéket, ha penny gyógyszer a paraziták a szarvasmarha, benne kb. A borsókákat tartalmazó hús vagy húskészítmények nyersen való elfogyasztásával történik az ember fertőződése. Az ember bélcsatornájában élősködő, akár több méter hosszúságú galandférgek a szervezetet a táplálékelvonás miatt gyengítik, és vérszegénységet idézhetnek elő.
Jellegtelen tünetekkel járó időszakok válthatják egymást. A fertőzött mint az emberekre veszélyes sokszor csak enyhe hasi panaszokat éreznek.
Az étvágy csökken, máskor meg éppenséggel fokozott, hasmenés vagy székrekedés, olykor ideges állapot is bekövetkezhet stb. A galandférges fertőzöttség megállapítása a féreg ízeknek vagy a petéknek a székletből való kimutatásával történik. A féregtelenítés galandféreg elleni szerek alkalmazásával történhet az orvos utasítása szerint. Biztos védelmet csak a főtt vagy sült húsételek fogyasztása nyújthat.
Nagyon fontos a higiénikus székletürítés feltételeinek a megteremtése, a vadkempingezés megszüntetése stb. Az ember galandférgének, a Taenia saginatának az életciklusa Borsóka a szarvasmarha nyelvizomzatában A májmételykór ismertetését következő bejegyzésünkben olvashatják.
A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában