Termékek, amelyek elpusztítják az emberi test élősködőit, A Magyarországon előforduló féregfertőzések
Nem specifikus védekező reakciók a kórokozók ellen Eszköztár: Az ember immunrendszere Az ember élete során nagyon sok kórokozóval: baktériummal, vírussal, gombával, élősködő egysejtűvel vagy féreggel, illetve azok különböző anyagaival kerül kapcsolatba.
Ha a kórokozók bejutnak a szervezetbe, és elszaporodnak, akkor enyhébb vagy súlyosabb lefolyású betegséget okozhatnak. A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag forrása lehet minden olyan sejt vagy makromolekula, amely mozgósítja a szervezet védekező rendszerét.
Idegen anyag lehet egy másik szervezetből átültetett szövet vagy szerv, rendellenes osztódású daganatképző sejt, baktérium vagy vírus, nagy molekulájú fehérje vagy poliszacharid. A védekező reakciót kiváltó anyagokat összefoglaló néven antigéneknek nevezzük.
Az antigének ellen a szervezet védekező rendszere, más szóval az immunrendszer lép fel. Az antigének felismerésének és elpusztításának folyamata az immunválasz.
A védekező rendszer szervei és sejtjei elszórtan, az egész szervezetben megtalálhatók. Közéjük tartoznak például a nyirokcsomók és a vörös csontvelő.
Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
Az antigének felismerésében és közömbösítésében a fehérvérsejteké, köztük is a nyiroksejteké a vezető szerep. A védekezési reakciók egy része a fertőzés megelőzését szolgálja.
Mik azok a bolhák?
Ezek az antigén fajtájától függetlenül, lényegében hasonló módon játszódnak le, vagyis nem fajlagos, más szóval nem specifikus védekezési reakciók. A védekezés másik formája egy meghatározott antigén ellen irányul, azaz specifikus folyamat.
Ez esetben a cél a szervezetbe már bejutott kórokozó elszaporodásának megakadályozása. Nem specifikus védekező reakciók a kórokozók ellen Baktériumokat bekebelező falósejt A kórokozók ellen az első védelmi vonalat a testfelszínt borító bőr, illetve a külvilág anyagaival közvetlenül érintkező belső szervek — tápcsatorna, légzőszervek, kiválasztó és ivarszervek termékek üregeit bélelő nyálkahártya jelenti.
A nyálkahártya hámrétegből és az alatta húzódó kötőszövetből áll.
Enterobiasis
A külső és a belső testfelszínek szorosan illeszkedő hámsejtjei gátolják a kórokozók átjutását a mélyebben fekvő szövetekbe. A nyálkahártya mirigyei ezen felül olyan váladékokat termelnek, amelyek elpusztítják a felszínükön megtelepedő mikroorganizmusok jelentős részét.
A légutak nyálkahártyájának váladéka például gyengén savas kémhatású, ami gátolja a baktériumok és a gombák jelentős részének az anyagcseréjét. Emellett a nyálkában olyan enzimek is vannak, amelyek lebontják a belélegzett levegővel bejutó és a nyálkába termékek baktériumok sejtfalát, és ezzel elpusztítják azokat.
32004R0853
A második védelmi vonalat a nyálkahártyák kötőszövetében található fehérvérsejtek jelentik. Ha valahol megsérül a bőrünk vagy belső szervünk hámrétege, a seben keresztül gyakran kórokozók, például baktériumok jutnak szervezetünkbe, és gyorsan szaporodni kezdenek. A baktériumsejtekből felszabaduló anyagcsere-termékek, a sérült szöveti sejtek anyagai felhalmozódnak a seb körüli kötőszövetben.
Hatásukra megnő a környező hajszálerek áteresztő képessége, és a vérből granulociták, monociták, valamint nagyobb mennyiségű folyadék lép ki a fertőzött területre. A seb körül bőrpír, pirosas duzzanat, gyulladás alakul ki.
- EUR-Lex - R - HU
- Vírus – Wikipédia
- Acoelomate platyhelminthes
A kötőszövetben a monociták átalakulnak állábas falósejtekké. Endocitózissal felveszik, majd lizoszómáik segítségével lebontják a baktériumokat, a sérült szöveti sejteket.
Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij orosz mikrobiológus, növényfiziológus [9] A baktériumokat felfedező Louis Pasteur képtelen volt megtalálni a veszettség kórokozóját és feltételezte, hogy annyira apró, hogy nem látszik a mikroszkópban. Ivanovszkij feltételezte, hogy a betegséget a baktériumok által kiválasztott toxinok okozhatják, de további kutatásokat nem folytatott. Stanley cáfolta meg véglegesen, amikor bebizonyította részecsketermészetüket.
A kórokozók elpusztításában főként a granulociták vesznek részt. Előfordul, hogy a sérült szövetek törmelékeiből, az elpusztult fehérvérsejtekből és baktériumok maradványaiból sárgás színű termékek alakul ki a seb környékén. A fentiekben ismertetett védekező mechanizmus lényegében minden kórokozó esetében hasonlóan játszódik le, vagyis nem fajlagos.
A falósejtek szerepe a kórokozók elleni védekezésben.