Diphyllobothriasis tünetek. Betegség neve
A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.
A betegség oka: A betegséget, a hal galandféreg fertőzés Diphyllobothrium latum okozza. A kórokozó kifejlett állapotban 4,m-es is lehet, közti gazdák a rákok és a halak. Az emberi széklettel ürülő peték bekerülve a vizekbe, ott először a rákok, majd halakba kerül. A fertőzés nem megfelelően megfőzött halhús fogyasztásával terjed. Az emberen kívül a féreg végső gazdája lehet a kutya, medve, és más halevő emlős állat.
Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji diphyllobothriasis tünetek.
Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék. A test ízeinek számavagy akár több ezer is lehet. Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett működésétől.
Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető. A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, és többféle funkciót is ellát.
Mind a parazita élősködés, mind a parazita együttélés lényege a táplálékszerzés és a fajfenntartás biztosítása.
Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből. A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként anaerob jellegű. Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő. Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek.
Galandférgek – Wikipédia
Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.
Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre diphyllobothriasis tünetek képesek.
Horgasfejű galandféreg taenia solium : a sertéshús fogyasztásával kerülhet a szervezetbe. Simafejű galandféreg taenia saginata : petéi és lárvái a marhahúsban fordulhatnak elő. Törpe galandféreg hynemolepis nana : rágcsálók és az ürülékükkel érintkező rovarok terjesztik. Széles galandféreg diphyllobothrium latum : halételek fogyasztásával fertőzhet.
A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak. Az érett petéket tartalmazó, ún. A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok. Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást.
A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás után a lárva diphyllobothriasis tünetek gazdába jut. Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a diphyllobothriasis tünetek gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát.
Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas kifejlődésükhöz. A köztigazdákra nézve azonban kevésbé diphyllobothriasis tünetek.
Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp. Végleges gazdái halevő emlősökolykor akár ember is lehet.
A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt.
A peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak. A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet.
Galandféreg-fertőzés
Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki. Néhány faj nem a ragadozó-préda, hanem ehhez hasonló alternatív táplálkozási úton fertőz. Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus férgek keringese talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el.
Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg.
Galandférgek
Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat. Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője. Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1.
- Diphyllobothriasis ( hal galandféreg fertőzés)
- Все винили Галилея.
- A férgek fajtái és kezelése
Edelényi B Galandférgek I. Cestoidea I. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest.
Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.