Fergek biologia. 6.5. Gyűrűsférgek
A férgek törzsei Testüregesek — kétoldali szimmetriájúak — ősszájúak A fejlődés fő ágát a kétoldali részarányos élőlények adták, és ma is ezek a jelentősebbek, elterjedtebbek.
Elakadtál? Ők segítenek!
Az új szimmetriaviszony a feji—farki vég, hasi—háti oldal megjelenésével egy tagoltabb, fejlettebb test kialakulását biztosítja.
Hennig A férgeknek nevezett szövetes állatoknak több mint 13 egymástól eltérően fejlődött, különböző származású törzsét különíti el a rendszertan. Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles.
Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz. Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi — elsősorban a nedves talaj biztosította — körülményekhez.
Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén. A gyűrűsférgeknek már vannak szerveik, szervrendszereik. Ez oda vezetett, hogy az ősi gyűrűsférgek már képessé váltak egy új élettér betöltésére, a szárazföldi életre, de még a ma élő szárazföldi leszármazottaik is csak nedves helyeken, talajban élnek. A férgek közül ebbe a csoportba tartózó fergek biologia a legfejlettebbek, mert valódi testüreggel rendelkeznek és szelvényezettek, de még ősszájuk van. A szelvényezettség azt jelenti, hogy a főtengely hosszában a testen ismétlődő részek, testszakaszok vannak.
Az életmódjuk nagyon változatos. Ragadozók, szaprofiták, külső és belső élősködők, sőt a moszatokkal szimbiózisban élők is megtalálhatók közöttük.
Testfelépítésük közös jellemzője az egyrétegű hám kültakarómelyen életmódtól függően vékonyabb vagy vastagabb belső élősködőknél speciális szerkezetű kutikula lehet. Jellegzetes mozgásukat, a féregmozgást a bőrizomtömlő hozza létre.
Nyelőcsőférgesség - csak egyszerűen
A táplálkozásukra a háromszakaszos bélcsatorna a jellemző a laposférgeknél csak kétszakaszos vagy elcsökevényesedik. Az emésztésük a fejlettségtől függően vagy sejten belüli és kívüli, vagy csak sejten kívüli, az emésztőenzimeket a tápcsatorna falának mirigysejtjei termelik. A gázcseréjük többnyire a fergek biologia átdiffúzióval történik.
- Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
- Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése.
- Szalag férgek emberben
- A paraziták hatékony gyógymódja az emberi testben
- A férgek törzsei – Biológia – - Mozaik Digitális Oktatás
- Ejjeli fereg nightcrawler)
- A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca.
Az anyagszállításuk nagyon változatos: az anyagok sejtről sejtre történő átadásától a nyílt keringési rendszeren keresztül a zárt vérkeringésig minden változat megtalálható. A bomlástermékeket vesécsketípusú kiválasztószerveikkel a testüregből, a testfolyadékból távolítják el. Testük fergek biologia az egyes törzsekben különbözőképpen megjelenő, a hasi oldalon kialakult dúcidegrendszer szabályozza.
A szaporodásuk ivarosan, ivarsejtekkel történik. Hímnős és váltivarú képviselőik egyaránt előfordulnak. Jó regenerálódóképességüket kihasználva ivartalan módon kettéosztódással is szaporodhatnak.
Az egyedfejlődésük is nagyon változatos. A közvetlen fejlődés mellett — különösen a belső paraziták esetén — jellemző a több köztesgazdán keresztüli közvetett, szarvasmarha szalagféreg tojás húsban fejlődés.
Jelentőségüket mutatja, hogy hatalmas tömegben képesek elszaporodni, ami az ember számára előnyös, de hátrányos is lehet.
A fonalférgek törzse A fonalférgek áltestüreges állatok Az üreget folyadék, a testüregfolyadék tölti ki, ez feszesen tartja a testüket, mely így hengeres alakot ölt.
Nincs önálló légző- és anyagszállító rendszerük, az anyagokat a testüregfolyadék juttatja a sejtekhez.
6.3. Laposférgek
Tápcsatornájuk háromszakaszos, alig tagolt egyenes cső. Váltivarúak, jól elkülöníthető a hím és a nőstény egyed.
Nem lopták bele magukat az emberek szívébe, de az a végtelenül sok gerinctelen állat sem, akiket szintén férgeknek neveznek, vagy a férgek közé sorolnak.
A fonalférgek egyszerű felépítésű testük ellenére rendkívül jól alkalmazkodó állatok. Elterjedésük az élővilág szélső határáig terjed, szaprofitáit szinte mindenütt megtaláljuk.
Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek. Ebbe a törzsbe tartozik például a földigiliszta és a pióca.
A gyümölcsöskert talajáról felemelt egyetlen rothadó alma húsában akár apró férget is találhatunk közülük. A tengerek iszapjában és a feketeföld egy négyzetméterén is több millió képviselőjük fordul elő. A számos parazita az egészségügynek, az orvostudománynak ad feladatot. Csak a magas fokú higiénés fergek biologia adhatnak reményt arra, hogy az ételekkel, az italokkal ne kerüljön a szervezetünkbe fonalféreg.
A növényeknek is vannak élősködő fonalférgeik. Ezek a talajban élő ektoparaziták általában a gyökereket fergek biologia meg, és innen szívják el a szerves anyagokat, tönkretéve ezzel a gyökeret is.