Tartalomjegyzék

Példa a nemathelminthes

Ízeltlábúak

A csigákat és a kagylókat egy kalap alá fogva, nem zavartatjuk magunkat az által a tény által, hogy az egyiknek feje van s azon tapogatói és szemei, a másikon meg hiába keresünk a fejnek megfelelő testrészt. Az a körülmény, hogy az ehető csigának háza is van, még a példa a nemathelminthes példa a nemathelminthes zavarja abban, hogy az úton mászó házatlan csigában az előbbinek közeli rokonát lássa.

A tengerparton meg arra nyílik alkalom, hogy az új alakoknak egész sorával ismerkedjünk meg, de itt is nagyon hamar rájövünk arra, hogy mely állatok tartoznak ezeknek a csoportjába s nem igen tévesztjük össze őket más csoportokba tartozókkal, mondjuk gerincesekkel, ízeltlábúakkal, vagy éppen férgekkel. Bár sok puhatestűn megkülönböztethető a fej és a törzs, azonban egész testük, a magasabbrendűekéhez viszonyítva, mégis sokkal példa a nemathelminthes és egyáltalában nem ismerhető fel rajta az a tagoltság, vagy csak az arra való törekvés is, amely felismerhető az ízelttestű állatok szervezetén vagy a gerinceseken is abban, hogy tagolt gerincoszlopuk és törzsükhöz ízülettel kapcsolódó végtagjaik vannak.

A puhatestűekben nincsen meg az alaknak az a határozottsága, amelyet a gerinceseknek belső csontos vázuk, az ízeltlábúaknak pedig szilárd bőrvázuk ad meg.

Aktív része az egyrétegű hengerhámsejtekből álló hypodermis, amely a sejtnélküli kutikulát termeli.

Igaz, hogy a legtöbb csigának és kagylónak nagyon szilárd háza van, azonban az csak ház, melyet bár a test maga választ ki, de azért mégis csak olyan lazán függ vele össze, hogy nem is hasonlítható a külső vagy a belső vázhoz.

Ez az utóbbi valódi alkotórésze a szervezetnek a szó legszorosabb értelmében: a csontok növekszenek és táplálkoznak; a rovart nem lehet kivenni a bőrvázából; ha a rák páncélja nem alkotja többé élő részét a szervezetének, tulajdonosa leveti azt s újat fejleszt helyette.

Ascaris tojáslista paraziták aktívabbak éjjel

A puhatestűek nem nőttek össze ilyen belsően a házukkal. Ez utóbbi váladéka a szervezetnek, amely vastagodhatik újabb rétegeknek a régiekhez való hozzáadásával, növekedhetik azzal, hogy szabad szélén újabb részek rakódnak hozzája, ha megsérül, a szó valódi értelmében ki is foltozható, azonban az állat testével csak egy vagy egynéhány szűkreszabott ponton függ össze valójában, és mivel az állat anyagcseréjében nem vesz részt, holt anyag.

6.6. Puhatestűek (Mollusca)

Így tehát ha tisztába akarunk jönni a puhatestűek általános alkatával, azok után kell igazodnunk, melyeknek egyáltalában nincsen példa a nemathelminthes, a többieket pedig pőrére kell vetkőztetnünk. S akkor látjuk, hogy tagolatlan, gyakran nagyon esetlen állatok, melyeknek eredetileg részarányos szervezete utólag részaránytalanná lett.

Bőrük csuszamlós és lágy példa a nemathelminthes részben lemezes vagy köpenyszerű redőbe vagy redőkbe nyúlt meg, melyek a testet részben vagy egészben beburkolják. Mi sem könnyebb, mint a puhatestűeknek erről az alaptulajdonságáról saját szemeinkkel is meggyőződést szerezni.

Mikor a csiga visszahúzódik a példa a nemathelminthes, láthatjuk, hogy egy vastag bőrlebeny ráborul az állat visszahúzódó fejére: ez az úgynevezett köpenynek egy része. Példa a nemathelminthes a kagylót kivesszük a héjából, azt tapasztaljuk, hogy testét teljesen beburkolja mindkét oldalról egy-egy bőrredő, s ezek sem mások, mint a köpenynek két fele. A házat a köpeny választja ki, különösen annak szabad szélei.

Ha az elmondottakhoz még hozzáfűzzük, hogy a legmagasabbrendű puhatestűeknek nem ritkán 1 m, sőt 2 és több, esetleg még 6 m-nél is hosszabb, óriási testén majdnem olyan tökéletes érzékszervek vannak, mint amilyenek a magasabbrendű gerincesekéi, és hogy erejük is méltó a nagyságukhoz, de viszont olyan aprók is vannak közöttük, melyeket csak a nagyítóval lehet meglátni, némely alakjuk meg szinte nem is csigának vagy kagylónak, hanem inkább valami kerekesféregnek látszik, nem is igen várhatjuk, hogy ezeknek az állatoknak a szervezetét, életmódját és előfordulását egységes képben rajzolhassuk meg.

ÍZELTLÁBUAK (Arthropoda)

Miután a test külső védőszerveinek a fontosságát már kiemeltük, mindjárt utánuk egy másik nagyon fontos szervükről, az idegrendszerről kell megemlékeznünk. A puhatestűek idegrendszere gömbded- vagy csomóalakú úgynevezett idegdúcokból és az azokat egymással összekapcsoló idegfonatokból áll.

példa a nemathelminthes szalagféreg készítmények emberek számára

Vele a test távolabbi részeiben szétszórt dúcok szintén idegfonatok közvetítésével függenek össze. Az érzékszervek fejlettsége általában az állat fejlettségétől, valamint életmódjától és tartózkodási helyétől függ.

6.7. Ízeltlábúak (Arthropoda)

Így, hogy csak egy példát említsünk, csak nagyon kevés kagylónak vannak szemei: nekik nem kell a zsákmányra leskelődniök, mivel táplálékukat testük bizonyos részeit borító csillók mozgása tereli a szájukba.

Ellenben a csigáknak, és főként a nagyon tökéletes szervezetű és veszedelmes rabló lábasfejűeknek maguknak kell megkeresniök a táplálékot s ehhez természetesen látószervekre, szemekre van szükségük. Majdnem valamennyi puhatestűnek jólfejlettek a táplálószervei.

Kígyószerű százlábúak, amelyek hajlékonyan kanyarogva siklanak tova a talajon, keménypáncélú tengeri szörnyek, méregtől duzzadó skorpiók és fortélyos pókok és mindenekelőtt a víg és életvidám rovarok majdnem beláthatatlan seregei, a maguk tarka színeivel és változatos életszokásaival. A zoológus mindezeket az állatalakokat ízeltlábúaknak, Arthropodáknak nevezi és a rákokkal együtt egy nagy állatkörbe foglalja össze, amelynek tagjait bizonyos sajátságaik alapján, különösen testük szelvényessége és a páros, ízelt végtagok révén ismerjük fel. Az ízeltlábúak csoportja igen régi. Eredetüket messze, a sziluri idők ködös távolába követhetjük, tehát a föld korszakainak egyik legrégibbjébe, amelyből az életet ismerjük.

A magasabbfejlettségű csoportok tagjainak, nevezetesen azoknak, melyek szilárd táplálékot aprítanak szét, nagyon sajátságos és feltűnő rágószerveik vannak, amelyeket újabban éppen olyan sikeresen felhasználnak a rendszerezés céljaira, mint az emlősök fogazatát.

Véredényrendszerük hajtószerve és középpontja, a szív, kamrából és egy vagy két, kivételesen négy pitvarból áll. A lélekzőszervekben megtisztult vér ez utóbbiakba lép be, hogy onnan a kamrán keresztül eljuthasson a test valamennyi részébe és vihesse magával az azokat tápláló anyagokat.

Navigációs menü

A lélekzőszervek, többnyire kopoltyúk, szintén jólfejlett szervek szoktak lenni példa a nemathelminthes változatos fejlettségüknél fogva szintén különösen alkalmasak arra, hogy segítségül vegyük őket akkor, mikor az állatok csoportosításáról van szó.

Rendesen hatalmas fejlettségűek szoktak lenni a faj fennmaradását biztosító szervek, az ivarszervek vagy szaporítószervek. Kialakulásuk nagyon különböző és gyakran tojás parazita orvosság bonyolult.

Nem ritkák közöttük a hímnősek, vagyis az példa a nemathelminthes, melyeknek a szaporítószervei petéket és hím csirasejteket termelnek egyszerre, tehát azok egyidejűleg hímek is, meg nőstények is, azonban éppen olyan gyakori az is, hogy külön hímjeik és nőstényeik vannak.

Fejlődésük is különböző, mert míg egyesek közvetlenül fejlődnek, vagyis a petéből kibúvó fiataljaik lényegesen nem térnek el a felnőtt egyénektől, addig mások közvetve, lárvák útján fejlődnek.

példa a nemathelminthes

A természet érdekes alkotásai iránt érdeklődők már évszázadok óta nagy szeretettel gyüjtik a csiga- és példa a nemathelminthes, gyönyörködve azok csodálatos alak- és színgazdagságában. Ma már régen túl vagyunk ezen az egyoldalú állásponton; a nélkül, hogy lemondanánk a szép kagylógyüjtemény által nyujtott élvezetről, éppen annyira nem elégszünk meg ezeknek az ismeretével, mint ahogyan nem elégszünk meg pl.

A puhatestűek törzsét összesen öt osztályra osztjuk fel. Ezek közül kétségtelenül a legfejlettebbek a lábasfejűek, azért követve eddigi rendünket, mi is ezekkel kezdjük a törzs ismertetését.